Próbálom magam ráhangolni a közelgő karácsonyra. Régen nem nagyon kellett, de most, mikor azon gondolkodtam ma is, hogy vajon milyen hónapot írunk és hányadikát. Nos, ebben az esetben már valamit kezdenem kell az ünnepekkel, és azt hiszem magammal is. Régen egyáltalán nem kellett nógatni karácsony előtt, hogy érezzem azt, amit ilyenkor szokás. Egyszer ismertem egy nagyon buta és kellemetlen embert, aki váltig állította, hogy a karácsonyban nincsen semmi jó, semmit nem lehet ünnepelni, és különben is neki olyan szerencsétlen az egész családja, hogy nem tud jó szívvel gondolni az ünnepre. Tudni illik neki szellemileg igencsak le voltak maradva a szülei, ő maga is egy sötét elméjű leányzó volt, aki azt hitte a karácsony akkor érződik az emberben, ha minél drágább ajándékot vesznek és persze kapnak is. És neki nincsen pénze… Kérdem én: kinek van??? Ráadásul az előbb említett lány még negatív példának hozta fel azt is, hogy náluk elég gyakran vannak veszekedések, hangos szóváltások, és nagyon kevésszer ért egyet a tömeg, ráadásul akkor is visítás és vita megy csak. Hát, aki hülye haljon meg!!! Ez a majom azt hitte, hogy mindenki más töklétes boldogságban ünnepel, arany tányérból eszik, libamájat, rumos szuflét lazackrémmel??? Nem mindig sikerül olyanra a karácsony, amilyenre az ember szeretné, van, hogy nem tudja azokat sem megajándékozni, akik a legkedvesebbek a szívének. Igyekszem azért legtöbbször úgy alakítani a dolgaimat, hogy valami kisebb meglepetést minden általam fontos embernek beszerezzek, mert nem az érték számít, hanem az, hogy azt szeretettel adjuk!!! Éveken keresztül olyan odaadással készültem 24-re, napokkal, hetekkel előtte karácsonyi lázban égtem, örömmel vetettem magam bele a forgatagba, hogy mindenkinek valami kis kedvességet szerezzek, hiszen készültem több helyre, egykori barátaimhoz. Persze sok csalódás is ért később, hiszen volt, aki el is felejtette, hogy karácsony van, vagy, hogy én létezem. Nem az volt a bosszantó, hogy nem kaptam semmit, hanem egy legyintéssel elintézte az egészet, miközben hetekig azzal zaklatott, hogy az alig ismerősének mit vegyen, esetleg nem a létező valakijének mit venne. Aztán én éreztem magam kellemetlenül. Ezért is ölték ki belőlem a karácsonyi feelinget, és hát meghalt az az ember, akivel sok közös karácsonyban volt részem…..  Ám rájöttem, hogy nem jó, ha hiányzik az emberből ez az érzés, vagyis a várakozás, a készülődés és a szeretet ünnepére való hangolódás. Merthogy ez a szeretet ünnepe!!!! A legjobb dolog mindig az, hogy 24-én rádió hallgatás közben tömi magába az ember a szaloncukrot, miközben apával díszíti a fát, és anyu süti az ünnepi kaját!!! :D:D:D Kezdem magam erre készíteni, hiszen elfogyott belőlem minden rajongás, de talán még nem késő visszahozni… Főleg ha szezonális ünnepi dalokat hallgatok közben. Bevallom kedvenc időtöltésem a karácsonyi dalok énekelgetése, még akár nyáron is, hiszen abban a pillanatban pár fokkal hűvösebbet érez az ember! Nos, ma elkezdtem aktívan hallgatni a dalokat, melyek közül nagyon sok kedvencem van, de a legeslegkedvesebb számomra egy sokáig ismeretlen dal, ami mára állandó ünnepi szereplővé vált. Én ezzel hangolódom a karácsonyra, és az elkövetkező 11 napra. Giddy-up giddy-up giddy-up let's go!!!!!!!!!!!  :):):)

www.youtube.com/watch

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.